A krónikus feszültség és a visszatérő betegségtünetek lehetséges oka a negatív érzelmek elfojtása. Néha nem tudjuk honnan keletkezett egy furcsa fajdalom a mellkasunkban vagy ízületben, izomban, ínszalagban. A visszafojtott érzelmek tünetei:

• Torok – ez a verbális kommunikáció központja az önazonosságérzethez, az önkifejezéshez való jogunkhoz kapcsolódik. Visszatérő torok- és pajzsmirigy betegségek ahhoz kapcsolódhatnak, hogy képtelenek vagyunk beszélni az érzelmeinkről, ügy gondolunk, nem vagyunk (leszünk) megértve, vagy nem törődnek velünk, vagy nem bízunk a környezetünkre.

• Nyak – merevsége és fajdalmai kapcsolódhatnak a másik fél érvelésének, rációjának elfogadására való képtelenség, vagy legalábbis nehézség. Makacs kitartás egy hiedelem mellett, rugalmasság hiánya, sokszor tagadás, hogy a konfliktusnak van egy másik oldala vagy fele.

• Kar – az élettapasztalatainak hordásának a képessége. Lehet, hogy tehernek érezzük az életünket, vagy túl sok kötelességünk van. Merev, felemelt váll a letagadott, elfojtott félelemről tanúskodhat.

• Szív – a társadalmi önazonosságunk, a helyünk az ’ohanában (a közösségben), azon jogunk, hogy szerethessünk és szeressék. A nem tudatosodott szeretethiány és általa okozott alacsony önértékelés, és az összes ide tartozó elfojtott érzés szúró fajdalomként jelenik meg a mellkasban, továbbá a koszorúér betegségként is manifesztálódhat.  A szív gyűjti magába a magányosság, a kölcsönös függősség, a tanácstalanság, a kétség, a szomorúság, a vesztesség, a szégyen, az elutasítás, a szeretetlenség, a megalázottság, a kegyetlenség okozta fájdalmat.

• Has – a hasban érzett fájdalmak kapcsolódnak a cselekvéshez való jogunkhoz, illetve olyan érzelmi problémákhoz, mint félénkség, vagy éppen dominancia, félelem a kontrollvesztéstől, visszaélés a tekintéllyel vagy autonómia hiánya, vagy egyensúlytalan hatalommegosztás a kapcsolatokban. Olyan visszafojtott érzelmek kapcsolódnak ide, mint harag, féltékenység, szégyen, elfoghatatlanság érzése, kriticizmus. Akik nem tudnak fogadni, szintén gyakran panaszkodnak a hasi problémákra.
• Csípő és medence – A testünk e nagy területe a szexualitásunk központja, amely a testi meg az érzelmi önazonosságunkért felel. A túlélési ösztön, jogunk birtokláshoz és érzékekre való hagyatkozáshoz is kifejezésre talál ezen a területen keresztül.  Miből összetevődnek ennek a területnek a problémai? Idetartoznak az életünk első éveinek tapasztalatai, az ébredező szexualitás okozta nyugtalanságok, az erőszak, az abúzus, az élettér hiánya, az érzelmi és anyagi támogatás hiánya, a bizonytalanság, a veszélyeztetettség érzete. Ezen a területen előforduló betegségek elárulásról, elutasításról, kritizálásról tanúskodnak, illetve arról, hogy az illető nehezen birkózik meg az élet nehézségeivel, illetve a vesztesség érzetével.  Merev csípő megnehezíti az előre indulást, a döntéshozást, és előrejutást az életben.
• Gerinc – nehézségek a támogatáskeresésben az életben. A gerinc felső, nyaki részben tapasztalt problémák olyan érzelmi problémákhoz kapcsolódnak, mint segítség hiánya, szeretetlenség megélése, félelem az érzelmek megmutatásában. A középső, mellkasi részben pedig – a bűntudathoz, megragadáshoz a múltban, a ledobhatatlan, hordott súlyhoz.  Az alsó, ágyéki-keresztcsonti problémáknak (például isiász), köze lehet félelemhez az anyagi biztonság elvestésétől. A porckorongsérv határozatlanságra, támogatás hiányának érzetére utal.
• Végtagok – a hozzátartozás, a közeli kapcsolatok, az adás-fogadás témájú problémákra mutatnak. A könyökök és a bokák az irányváltás és új tapasztalatok elfogadásához kapcsolódnak. A bokák még az életörömök elfogadásával járó bűntudatra is utalhatnak. Csuklók szimbolizálják könnyű mozgás- vagy annak hiányát- az élet tengerén, míg a térdeknek köze van makacsságunkhoz és büszkeségünkhöz. (A túlzott büszkeség kevélységbe válhat akár). Gyakran a nézőpont feladásának, a mások igazságának elismerésének a nehézsége lehet a térdproblémának az oka. A nagy lábujj merevsége (hallux rigidus) szintén az életörömök és az új élettapasztalatának nehezen elfogadásának a jele.
• Farizmok. A farizmok memorizálják az önértékeléssel kapcsolatos hiedelmeket és komplexusokat. A feszült farizom önvédelem jele is lehet, és korlátozott bizalomról tanúskodik.

Miért blokkoljuk az érzelmeket?

Azért, hogy megvédjük magunkat a nehéz érzelmekkel együtt járó fajdalomtól. Az érzelmek racionalitására fókuszálunk. Nem akarunk ezt érezni- el kell vágnunk! Túleszünk magunkat, munkaholisták leszünk, extrém sportoknak vagy intenzív edzéseknek vetünk alá magunkat, túlzottan fegyelmezünk vagy túlhajszolunk a testünket e helyett, hogy belehallgassunk. Egyre tompábban érzékeljük a figyelmeztető jeleit.

Szerencsére a testünk természetszerűen az érzelmek kifejezésére törekszik. Nem hazudik úgy, mint az elménk. A szomorúság sírást igényel, a harag- üvöltést. A harag elfojtása az állkapcsunkat, torkunkat, hasunkat és öklünket szorítja. A visszafojtott szomorúság, sírás merevvé teszi a rekeszizmunkat és a mellkasunkat, a torkunkban megjelenik egy gombócérzés. A leblokkolt félelem sekéllyé teszi a légzésünket, fölemeli a vállunkat.

A test jelzései fontos információkat hordoznak, a tudatalattink üzenni akar valamit! Barátként tekintsük. Üzenni akar, mert fontos neki, hogy a kapcsolatunk kölcsönös együttműködésen, megértésen alapuljon.

A masszázs ellenjavallatai (contraindicatio):

• Heveny ízületi (akut artritis, stb.) és egyéb gyulladások esetén.
• Lázas betegség idején. (Ekkor nem a regeneráció, hanem csak a láz fokozódna)
• Fertőzéses bőrelváltozások esetén. (Kiterjedt nedvező, vagy fekélyes, gennyes elváltozás a bőrön)
• Mélyvénás trombózis esetén. (A vérrög elmozdulhat, s máshol okozhat elzáródást, mely a beteg életébe is kerülhet!)
• Infarktus, vagy anginás roham esetén.
• Visszér gyulladás esetén. (varikositas – visszeres csomók)
• Fokozott vérzékenységgel járó betegség esetén. (pl. trombózis után sincumar és marcumar szedésekor)
• Menstruáció első két napján. (később a deréktáj kihagyásával lehet)
• Rosszindulatú daganatos betegeknél. (A maszázs serkenti a sejt szaporodást, tehát növeli a daganatot, ellenben javítja a közérzetet.)
• Terhesség alatt óvatosan lehet csak masszírozni (ülve, hanyatt és oldalt fekve). A fogások, csak simításokból állnak. Dörzsölni nem, illetve csak a nyaktájékon szabad.
• Friss traumatikus sérülések esetén (hámsérülés, izületi sérülés és törés)
• Instabil pszichés állapot.
• Friss agyi történések esetén (stroke).
• Csontritkulás (osteoporosis) előrehaladott fázisában.
• Leromlott, legyengült egészségügyi állapot.
• Ha súlyos szív- vagy keringési betegsége van.
• Tüdő, mellhártya megbetegedése.
• Vérzékenység ( pl.: gyógyszer, betegség, haemophilia, leukémia stb.)
• Minden heveny panasznál ami fájdalommal duzzanattal jár (pl.: különböző: ín szakadások izom rándulások heveny szaka).
• Műtétek utáni lábadozási időszak.
• Ha epilepsziás vagy más hasonló idegrendszeri megbetegedése van.
• Lehetőleg ne masszíroztasson közvetlenül étkezés, alkoholfogyasztás után.
• Másnaposság.

Néhány finn tudós nekilátott az érzelmek testben való elhelyezkedésének feltérképezéséhez. Ehhez megkértek 700, különböző országból származó önkéntest, hogy 14 különböző érzelmi állapotot azonosítsanak a testükben. Ahogy a finn National Public Radio oldalán (www.npr.org) olvashatjuk, az érzelmek elhelyezkedése, a vizsgált emberek származásától és kultúrkörétől függetlenül, szinte azonos volt.  Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az emberek olyan az emlékeket idézték fel, amelyekhez különböző érzelmek társultak. Aztán mindenki kapott két ábrát, üres emberi sziluettel, azzal a feladattal, hogy színezzék be azokat a testrészeiket, amelyeket leginkább éreztek az adott érzelem megtapasztalásakor. A másik sziluetten pedig azokat a testrészeket jelölték meg, amelyek inaktívak voltak.

Természetesen, nem mindenki színezett be azonos területeket, de az összes, egymásra rakott ábra ismétlődő sémákat jelenített meg.

klikkelj a képre nagyobb felbontásért

A szeretet a szívből árad szét. A harag/düh a torokban, az öklökben és rágóizmokban jelenik meg. A rémült ember szíve pedig örülten kezd dobogni, a meneküléshez szükséges nagy mennyiségű vér pumpálására készülve. Az idegrendszerünk nem vár a döntésünkre, a szervezetünk azonnal reagál egyes helyzetekre és érzelmekre.

Figyeld meg magad!

Csukd be a szemed és idézz fel magadban a fenti érzelmeket ébresztő helyzeteket. Hol és mit érzel ekkor? Hideg futkos a hátadon, elönti a forróság az arcodat, (vagy csak a füledet), pillangók repkednek a gyomrodban, vagy picivé  van összezsugorodva, kalapál a szíved, ürességet érzel, leesik az állad, égnek áll a hajad, könnyed vagy, esetleg elnehezedsz, változik a testsúlyod, összehúzod vagy tágra nyitod a szemed…?

Az érzelem – információ az idegrendszerből egyenesen a testbe.

Az érzelmeinket pedig a hiedelmeink tartják befolyásuk alatt. A kutatást végző Lauri Nummenma, az Aalto University pszichológusa azt mondja: „Akár látod, akár elképzeled a kígyót, szinte automatikusan félni kezdesz. Az idegrendszered úgy kezdi irányítani a szervezeted, hogy az több oxigént juttasson az izmokhoz, gyorsítsa fel a pulzusod. Mindez az akaratod részvétele nélkül, hogy hatékonyabban bánj a veszéllyel.”   És hozzáfűzi: „Másfelől bizonyítható, hogy a testtartás megváltoztatása önmagában is befolyásolhatja az érzelmi állapotunkat.”

Az érzelmek tipikus elhelyezkedésének térképe hasznos lehet az érzelmi alapú rendellenességek diagnosztikázásában és gyógyításában. Sokan közülünk részben vagy nagymértékben elvágták magukat a testből érkező jelektől, megtapasztalásoktól. A testtel való párbeszédünk jelentősen legyengült.

Holott minden érzés, érzet, érzelem a változásokhoz szükséges energia és információ. Nagyszerű eszköz az önismerethez is.

Antonio Damasio, az University of Southern California professzora megjegyezte, hogy az emberek nagyon gyakran az érzelmekre úgy tekintenek, mint olyan valamire, ami a másokkal való kapcsolatkor jön létre. Közben ez csak részigazság. Azt gondoljuk például, „a partnerem nagyon feldühített” a „dühös lettem” helyett, vagy „a híred elszomorított” a „szomorú lettem a híred elolvasása után” helyett. A különbség finom, de lényeges. Hisz az érzelmek azt is tükrözik, hogy hogyan bánunk a külső környezetünkkel: a veszélyekkel és a lehetőségekkel.

Forrás: Bodily maps of emotions, PNAS.org