Az érzelmek elfojtása és a testi fájdalmak közötti kapcsolat


A krónikus feszültség és a visszatérő betegségtünetek lehetséges oka a negatív érzelmek elfojtása. Néha nem tudjuk honnan keletkezett egy furcsa fajdalom a mellkasunkban vagy ízületben, izomban, ínszalagban. A visszafojtott érzelmek tünetei:

  • Torok – ez a verbális kommunikáció központja az önazonosságérzethez, az önkifejezéshez való jogunkhoz kapcsolódik. Visszatérő torok- és pajzsmirigy betegségek ahhoz kapcsolódhatnak, hogy képtelenek vagyunk beszélni az érzelmeinkről, ügy gondolunk, nem vagyunk (leszünk) megértve, vagy nem törődnek velünk, vagy nem bízunk a környezetünkre.
  • Nyak – merevsége és fajdalmai kapcsolódhatnak a másik fél érvelésének, rációjának elfogadására való képtelenség, vagy legalábbis nehézség. Makacs kitartás egy hiedelem mellett, rugalmasság hiánya, sokszor tagadás, hogy a konfliktusnak van egy másik oldala vagy fele.
  • Kar – az élettapasztalatainak hordásának a képessége. Lehet, hogy tehernek érezzük az életünket, vagy túl sok kötelességünk van. Merev, felemelt váll a letagadott, elfojtott félelemről tanúskodhat.
  • Szív – a társadalmi önazonosságunk, a helyünk az ’ohanában (a közösségben), azon jogunk, hogy szerethessünk és szeressék. A nem tudatosodott szeretethiány és általa okozott alacsony önértékelés, és az összes ide tartozó elfojtott érzés szúró fajdalomként jelenik meg a mellkasban, továbbá a koszorúér betegségként is manifesztálódhat.  A szív gyűjti magába a magányosság, a kölcsönös függősség, a tanácstalanság, a kétség, a szomorúság, a vesztesség, a szégyen, az elutasítás, a szeretetlenség, a megalázottság, a kegyetlenség okozta fájdalmat.
  • Has – a hasban érzett fájdalmak kapcsolódnak a cselekvéshez való jogunkhoz, illetve olyan érzelmi problémákhoz, mint félénkség, vagy éppen dominancia, félelem a kontrollvesztéstől, visszaélés a tekintéllyel vagy autonómia hiánya, vagy egyensúlytalan hatalommegosztás a kapcsolatokban. Olyan visszafojtott érzelmek kapcsolódnak ide, mint harag, féltékenység, szégyen, elfoghatatlanság érzése, kriticizmus. Akik nem tudnak fogadni, szintén gyakran panaszkodnak a hasi problémákra.
  • Csípő és medence – A testünk e nagy területe a szexualitásunk központja, amely a testi meg az érzelmi önazonosságunkért felel. A túlélési ösztön, jogunk birtokláshoz és érzékekre való hagyatkozáshoz is kifejezésre talál ezen a területen keresztül.  Miből összetevődnek ennek a területnek a problémai? Idetartoznak az életünk első éveinek tapasztalatai, az ébredező szexualitás okozta nyugtalanságok, az erőszak, az abúzus, az élettér hiánya, az érzelmi és anyagi támogatás hiánya, a bizonytalanság, a veszélyeztetettség érzete. Ezen a területen előforduló betegségek elárulásról, elutasításról, kritizálásról tanúskodnak, illetve arról, hogy az illető nehezen birkózik meg az élet nehézségeivel, illetve a vesztesség érzetével.  Merev csípő megnehezíti az előre indulást, a döntéshozást, és előrejutást az életben.
  • Gerinc – nehézségek a támogatáskeresésben az életben. A gerinc felső, nyaki részben tapasztalt problémák olyan érzelmi problémákhoz kapcsolódnak, mint segítség hiánya, szeretetlenség megélése, félelem az érzelmek megmutatásában. A középső, mellkasi részben pedig – a bűntudathoz, megragadáshoz a múltban, a ledobhatatlan, hordott súlyhoz.  Az alsó, ágyéki-keresztcsonti problémáknak (például isiász), köze lehet félelemhez az anyagi biztonság elvestésétől. A porckorongsérv határozatlanságra, támogatás hiányának érzetére utal.
  • Végtagok – a hozzátartozás, a közeli kapcsolatok, az adás-fogadás témájú problémákra mutatnak. A könyökök és a bokák az irányváltás és új tapasztalatok elfogadásához kapcsolódnak. A bokák még az életörömök elfogadásával járó bűntudatra is utalhatnak. Csuklók szimbolizálják könnyű mozgás- vagy annak hiányát- az élet tengerén, míg a térdeknek köze van makacsságunkhoz és büszkeségünkhöz. (A túlzott büszkeség kevélységbe válhat akár). Gyakran a nézőpont feladásának, a mások igazságának elismerésének a nehézsége lehet a térdproblémának az oka. A nagy lábujj merevsége (hallux rigidus) szintén az életörömök és az új élettapasztalatának nehezen elfogadásának a jele.
  • Farizmok. A farizmok memorizálják az önértékeléssel kapcsolatos hiedelmeket és komplexusokat. A feszült farizom önvédelem jele is lehet, és korlátozott bizalomról tanúskodik.

 

Miért blokkoljuk az érzelmeket?

Azért, hogy megvédjük magunkat a nehéz érzelmekkel együtt járó fajdalomtól. Az érzelmek racionalitására fókuszálunk. Nem akarunk ezt érezni- el kell vágnunk! Túleszünk magunkat, munkaholisták leszünk, extrém sportoknak vagy intenzív edzéseknek vetünk alá magunkat, túlzottan fegyelmezünk vagy túlhajszolunk a testünket e helyett, hogy belehallgassunk. Egyre tompábban érzékeljük a figyelmeztető jeleit.

Szerencsére a testünk természetszerűen az érzelmek kifejezésére törekszik. Nem hazudik úgy, mint az elménk. A szomorúság sírást igényel, a harag- üvöltést. A harag elfojtása az állkapcsunkat, torkunkat, hasunkat és öklünket szorítja. A visszafojtott szomorúság, sírás merevvé teszi a rekeszizmunkat és a mellkasunkat, a torkunkban megjelenik egy gombócérzés. A leblokkolt félelem sekéllyé teszi a légzésünket, fölemeli a vállunkat.

A test jelzései fontos információkat hordoznak, a tudatalattink üzenni akar valamit! Barátként tekintsük. Üzenni akar, mert fontos neki, hogy a kapcsolatunk kölcsönös együttműködésen, megértésen alapuljon.